Az eddigi vb-kről röviden: a 2. világháború utáni első világbajnokság, a negyedik összecsapás

A második világháború a mindennapi élet ellehetetlenítésén túl a sportéletbe is csúnyán beleszólt: a harmadik, 1938-as franciaországi futball-világbajnokság után a negyedik összecsapásra csak tizenkét év elteltével került sor. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy bizony 2 világbajnokság is elmaradt. Vb-áttekintő sorozatunkban vessünk most egy pillantást az 1950-es eseményekre!

A résztvevők

A házigazda Brazília a negyedik tornára 16 csapatot várt, de – többek között a történelmi és gazdasági háttér eredményeképp – végül csak 13-an érkeztek meg a szervező országba. A skótok, törökök és indiaiak ugyan kiharcolták a részvételt, végül mégis visszaléptek, az utólagosan invitált francia és portugál csapat pedig el sem fogadta a meghívást. Ami a mi szemszögünkből nézve szomorúbb, hogy Magyarország is kimaradt ebből a világbajnokságból – mentségünkre szóljon, hogy a szövetségi kapitányunk az olimpiára, az Európa-kupára és már a következő vb-re koncentrált.

A „csonka” lebonyolítási rendszer és a finálé

A szervező brazilok úgy döntöttek, az első, uruguayi példát követve ők is négy csoportot alakítanak ki – ennek csupán annyi szépséghibája volt, hogy a fentebb említett visszalépések miatt végül olyan csoportok is labdába rúgtak (a szó szerinti és átvitt értelemben is), amelyekben három vagy csak kettő együttes szerepelt. Ezt a szakaszt egy körmérkőzéses négyes döntő követte a csoportgyőztesekkel (Brazília, Spanyolország, Svédország és Uruguay), aminek fináléjában, a döntőben Brazília és Uruguay csapott össze. A győztes az utóbbi csapat lett – szegény brazilok nem tudtak „valami szépet varázsolni” a döntő napján otthonukban.

A végeredmény a következőképpen alakult:

  1. Uruguay
  2. Brazília
  3. Svédország
  4. Spanyolország
  5. Jugoszlávia
  6. Olaszország
  7. Svájc
  8. Anglia
  9. Chile
  10. Egyesült Államok
  11. Paraguay
  12. Mexikó
  13. Bolívia

 

A cikk forrása: nemzetisport.hu