Nemsokára beindul a globális futball-láz a világbajnokság közeledtével; úgy gondoltuk, ez méltó alkalom arra, hogy összeszedjük Nektek röviden az eddigi vb-k történetét. Mert a tudás szexi!
Cikksorozatunk első részében – meglepő módon – az első világbajnokság eseményeit tekintjük át néhány sorban. A legelső, világszintű összecsapásnak Uruguay adott otthont 1930-ban, aminek egyik oka egész egyszerűen az volt, hogy az ő válogatottjuk volt akkoriban a világ legjobbja. (Egy másik prózai ok továbbá, hogy ők magukra vállalták az összes költséget, ami nem egy rossz érv.)
Magyarország és az első vb
Ami talán sokunkat meglephet, hogy Magyarország is pályázott az első vb rendezési jogáért – ez ugyan mosolyra adhat okot, de ez a mosoly rögtön le is görbül, amint érkezik a következő tény: végül nem hogy nem mi voltunk a szervezők, még csak ki sem jutottunk a bajnokságra. Igaz, azóta sajnos hozzászoktunk már ehhez az érzéshez, de ez a kudarc akkoriban egyáltalán nem volt evidens, hiszen a Ferencváros épp ezt az uruguayi bajnok együttest verte meg a vb-t megelőző évben, az Újpest pedig a bajnokság előtti héten nyerte meg a BL elődjének számító Bajnokok Tornáját. Ezek után jogosan merülhet fel a kérdés, hogy akkor vajon miért nem jutottunk ki a világbajnokságra? Nos, egyrészt az anyagi fedezetünk hiánya, másrészt a klubok és az MLSZ közötti egyetértés hiánya miatt. Szomorú.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” ars poetica alapján egy kis kárörvendő vigyor kiülhet azért az arcunkra, mert se Olaszország, se Ausztria, se Anglia, se Skócia, se Csehszlovákia nem jutott ki az első bajnokságra. Ettől függetlenül felkelt a nap azon az 1930. évi júniusi napon is, és rendkívül izgalmas összecsapások következtek.
Az elsők
Nevesítsük az „elsőket” ezen a jeles eseményen:
A nyertes sorrend
Mivel cikksorozatunk célja, hogy dióhéjban foglaljuk össze az eddigi vb-k eseményeit, nem is szaporítjuk tovább a szót: lássuk, mi lett a résztvevők sorrendje!
A cikk forrása: nemzetisport.hu
A fotó forrása pedig ez az oldal.